Május hónap első dekádjában 3 jelentős probléma jellemezte és alakította a megye szántóföldi növénytermesztésének helyzetét. Egyszerre volt jelen a belvíz, a csapadékhiány és a tavaszi fagyok által okozott káresemény. A belvízzel borított területek nagysága még ma is jelentős, meghaladja a 10000 ha-t. E területeket kultúrnövénnyel ebben a gazdasági évben hasznosítani nem tudják már a termelők.

Az április hónapban tapasztalt meleg, erősen szeles idő a talajok felső rétegét, a vetőágyat kiszárította. A talajművelő gépek által a mélyebb talajrétegekből a felszínre hozott nyers, nedves talaj rövid idő alatt nehezen megmunkálható röggé vált, tehát az elkészített vetőágy minősége sok esetben elmaradt az optimálistól.
A talaj-előkészítést, valamint a vetést gyakorlatilag május közepére befejezték a gazdálkodók, a múlt vasárnap és hétfőn lehullott jelentősebb csapadék miatt pár ezer hektár terület maradt még vetetlenül.
A mai napig tavaszi árpából 6.119 ha (tervezett terület 6747 ha), magborsóból 987 ha (tervezett terület 907 ha), míg zabból 4.653 ha (tervezett terület 4.642 ha) került elvetésre. A májusi, átlagosan mintegy 35 mm eső kedvező hatással volt, mind a már lábon álló, mind pedig a még most kelő növénykultúrákra. A kukorica és napraforgó állományok fejlettsége a vetési idő függvényében eltérő, a már kikelt állományok két-hat leveles fenológiai állapotban vannak, de jelentős a „kelőfélben” lévő, még most soroló területek nagysága is. Kukoricából 46.010 ha-t, míg napraforgóból 75.788 ha-t vetettek eddig a gazdálkodók. Az őszi árpa kikalászolt, fejlettsége termőhelyenként jelentősen eltérő. Vannak szépen fejlett állományok, de vannak olyan alacsony szárú, gyengén fejlett, rövid kalászú árpa területek, ahonnét a termelők már nem remélhetnek optimális termést. A korai búzafajták kikalászoltak, a középérésűek kalászhányása is megkezdődött. Sok területen a növények színén, fejlettségén meglátszik, hogy a tavaszi fejtrágya nem hasznosult megfelelő mértékben a csapadékhiány miatt. Ezen időszakban a lombvédelem különösen nagy jelentőséggel bír, az egészséges zászlóslevél ugyanis a jó termés egyik alapja. Az őszi káposztarepce mára mondhatni elvirágzott, e növénynél sok területen az oldalágak, illetve az azon képződött becők száma elmarad az optimális mértékűtől.
A további „aranyat érő” májusi eső jótékony hatással lenne minden szántóföldi növénykultúra fejlődésére.
Május első napjainak éjszakáin talaj menti fagy alakult ki a megye több területén, aminek következtében szőlő és gyümölcsültetvények károsodtak. Főként a cseresznye, meggy és szamócaültetvényeket érte fagykár, míg a megye déli részén, a Tiszazugban, a szőlősökben a fürtkezdemények és hajtások károsodtak jelentősebb mértékben a fagy miatt.

Kiss Róbert, igazgató,
JNSZM Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság